biodiverzitás

Épp elég sokat írunk a válságokról, és annak a különböző okairól, hogy miért fog összeomlani a társadalom, a gazdaság, hogy milyen krízisek lesznek és mennyi megoldhatatlannak tűnő probléma vár ránk. Most egy olyan BBC filmet mutatunk be, ami az élelmiszertermelés egy lehetséges reformját ismerteti. Őszintén szólva számomra olyan szimpatikus lenne ennek a modellnek a megvalósítása, hogy még egy kőolajban bővelkedő, stabil klímájú világban is ezt választanám:

A GMO vita valahogy örökzöld. Legutóbb az index közölt finoman szólva egyoldalú cikket az Alkotmány GMO ellenes passzusáról.

A cikkel kapcsolatban csak annyit említenék meg, hogy a sok megkérdezett informátor mind GMO párti volt, és a cikk alapján joggal feltételezhetjük, hogy a tiltás ellen nagyon keményen kiálló Ángyán József professzor államtitkárt senki nem kérdezte, noha gyakorlatilag ő áll a tiltó passzus mögött - ezt az egyet az újságíró is megjegyzi.

Az iparszerű élelmiszertermelés a mezőgazdasági fajtagazdagság fő ellensége, ebben a GMO az egyik legerősebb fegyver manapság. Hogy miről is van szó? Ez az ábra sokat elmond a harc lényegéről, és állásáról:

A kép tetején azt láthatjuk, hogy a XX. század elején egy-egy faj hány változatát használta az amerikai mezőgazdaság, és hogy ez mennyire csökkent le a század végére, a génbankok készleteit is beleszámítva.

Akkor tehát tegyünk rendet a GMO kérdésben 12 tömör bekezdésben:

A genetikailag módosított élőlények (GMO) általában valamilyen speciális tulajdonsággal vannak felruházva, például ellenállóak fő kártevőjükkel szemben. A Monsanto, a világ egyik legnagyobb vetőmagforgalmazó vállalata például kifejlesztett egy olyan kukoricafajtát, amibe beépítette a Bacillus thuringiensis toxinját, ami elpusztítja a kukoricabogarat. Ezzel a stratégiával elméletileg nagyobb terméshozam érhető el, és nincs szükség vetésforgóra sem, mint korábban. A vetésforgó is jó védekezés a kukoricabogár ellen, mert így két évente nem találnak elég táplálékot a kikelő lárvák, de ez az eljárás kisebb profittal jár, mint a GMO alkalmazása, így nem meglepő, hogy az USA középnyugati részén ("Corn belt" régió) a farmerek jelentős része GMO kukoricát termeszt. A terméshozam nagyobb, vetésforgóra nincs szükség, kevesebbet kell vegyszerre költeni.

A terv legalábbis valami ilyesmi volt. Most azonban az Iowa State University kutatója Aaron Gassmann felfedezte a kukoricabogár egy olyan fajtáját, ami rezisztens a toxinnal szemben. Hiába termesztenek GMO-t a gazdák, a kártevő ugyanúgy elpusztítja a termésüket.

A vadászati védegylet elnökének, Semjén Zsoltnak ajánlva